Bibliaóra - 2021. április 14.
Textus: Ap. csel. 2,29-36.
A Bibliaolvasó Kalauz napi újszövetségi Igéje:
Péter apostol pünkösdi beszéde
Atyámfiai férfiak! Nyíltan megmondhatom nektek ősatyánkról Dávidról, hogy meghalt, és eltemették, sírja is nálunk van mindmáig. De próféta volt, és tudta, hogy az Isten esküvel fogadta neki, hogy véréből valót ültet a trónjára; ezért előre tekintve, a Krisztus feltámadásáról mondta azt, hogy nem marad a halottak világában, és teste sem lát elmúlást. Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek mi valamennyien tanúi vagyunk. Miután tehát felemeltetett az Isten jobbjára, és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket, kitöltötte ezt, amit ti most láttok és hallotok is. Mert nem Dávid ment fel a mennyekbe, hiszen ő maga mondja: Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem. Tudja meg tehát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: Azt a Jézust, Akit ti keresztre feszítettetek!
Kedves Testvéreim! Isten kegyelméből egy új könyv olvasásához kezdhettünk április 10-én. „Apostolok cselekedetei”-ről írott könyvnek mondjuk, de valójában sokkal többről szól. A Szentlélek cselekedeteit írta le Lukács evangélista, és azt, hogy a Lélek miként használta fel hívő gyermekeit és az apostolokat ebben a szent munkában. Július 6-ig mélyülhetünk el e könyv tanításában. Az utolsó bibliaórai bizonyságtételem ebből a könyvből június 30-án lesz, ha az Úr ezt megengedi nekem. Ha addig megszűnik a szorítás, kinyitnak a templomok, és „rendes” bibliaórákat ismét lehet tartani, akkor is írni fogom ezeket a heti hozzászólásokat, befejezzük a könyvet. Nagyon várom már a nyitást. Ugyanakkor ezt is, az Úrra bízom. Ő tudja igazán, hogy meddig kell ezt a karanténos életet élni. Most pedig még egyszer elolvasva az Igét, kérjük el az Úrtól az üzenetet.
1.Dávid meghalt és eltemették, sírja nálunk van mindmáig! Péter - a szóvivő - tanítványtársai elé lépve hatalmas, lángoló prédikációt mondott, miután Jézus teljesítette ígéretét és elküldte tanítványaira a Szentlelket. Szólt a beszéd minden jelenlévő felé, de főleg azokhoz a zsidókhoz, akiknek keze benne volt Krisztus kivégzésében. Ószövetségi példákat hozott elő, amiket jól ismertek és értettek Izrael fiai. Így Dávidot is felhozta, akit legnagyobb királyuknak ismertek el. Ő is prófétaként énekelt és jövendölt Krisztusról. Isten már neki is adott „látást” arról a Fiúról, Akit Dávid is Urának nevezett. De Dávid meghalt, eltemették, és a többi próféta is mind. Isten azonban vitte tovább üdvtervét, és az idők teljességében megnyitotta az eget, egyszülött Fiát leküldte ebbe a világba, hogy halálával a bűn rabságában élő embernek lehetőséget adjon egy új élet számára.
Drága Testvérek! Péter prédikációjának a „hogyanjáról” szeretnék én most egy kicsit elgondolkozni, és abba beleélni magamat veletek együtt. Az Ige azt írta: Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Megteltek mind Szentlélekkel…! (Ap. csel. 2,3.) Erről a lángról, tűzről gondolkozzunk el egy kicsit. Assisi Ferencről olvastam, hogy nagyon szerette a tüzet. Rendtársai megkérdezték őt, hogy mi ennek az oka? Assisi azt mondta: „Azért szeretem, mert a tűz mindent önmagává alakít!” Igen, a Szentlélek tüze, lángja belealakít - remélhetőleg minket is - a Krisztus testébe. Ne szűnjünk meg imádkozni azért, hogy ez a tűzláng szálljon alá, de ne csak pünkösdkor, hanem újra és újra, mindenkor. Formálja hívőbbé családjainkat, gyülekezeteinket, népünket, és ezt a lelkileg megfáradt Európát. Jézus többször is feltette ezt a kérdést: Mit akarsz? Mit akartok? Ezer választ ad az ember erre a kérdésre. De a mi válaszunk most legyen egységes: A kegyelem lángját, a szeretet tüzét kérjük! Még Dávidnál is többet kaphatunk. Ez a legfontosabb!
2.Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten! Péter először Jézus halálba meneteléről szólt, Aki nem állt ellen kínzóinak, gyilkosainak. Engedte magát kigúnyolni, megkorbácsolni. A nép akkor ott, mindent üdvrivalgással fogadott. De Isten nem hagyta megszégyenülten a Fiút. Az ígéret itt is beteljesedett. Feltámasztotta Jézust a Teremtő. Erről az érthetetlen csodáról beszélt Péter ebben a prédikációban. A Szentlélek erre adott neki erőt, bátorságot, hogy mindezt elmondhatta. Itt és ekkor kezdődött el Jézus korábbi kijelentése: Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben…! (Ap. csel. 1,8.)
Szeretett Testvéreim! Végig gondolva a szenvedéstörténetet, újra átfuthat rajtunk a melegség, hogy mit és hogyan vállalt értünk mindent az Úr. Nem magát akarta megtartani a kereszt előtt, hanem minket akart megtartani a kereszt által. Kiitta a keserű poharat helyettünk, miattunk és érettünk. De az Atya megtette a csodák csodáját, és feltámasztotta az Isten Bárányát. Milyen diadalmas örömhír ez a halál erői által - egyenlőre - fogvatartott életünknek. Az első „zsenge” volt Krisztus a feltámadottak közül. Ez pedig örök jel és pecsét mindnyájunk számára. A zsengét pedig követi majd a nagy aratás. És akkor jön az ítélet. A kegyelmes, vagy kárhozatos ítélet. Adja meg az Úr, hogy az előbbi ítélet részesei lehessünk!
3.Urrá és Krisztussá tette Őt az Isten! Péter prédikációjának ez volt a fő üzenete. Érezte zsigereiben, a lángoló tűzben, hogy itt nem ő beszélt, hanem a Szentlélek, Aki a Krisztus hatalmára mutatott. A meggyalázott Krisztust nemcsak feltámasztotta Isten a halálból, hanem átadott Neki minden hatalmat mennyen és földön! (Máté 28,18.) ahogy ezt Jézus még mennybemenetele előtt megmondta. Pál apostol is írt erről: Fel is magasztalta Őt az Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta Neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon … és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére! (Fil. 2,9-11.)
Szeretteim az Úrban! Mire képes az ember? Arra, hogy Azt, Akinek mindent köszönhet, letiporja, kigúnyolja, vagy egyszerűen túl nézzen Rajta. Hitetlenül elkerülje, vagy elfusson Előle. Ezek vagyunk mi emberek, míg Isten közbe nem lép. És mire képes az Isten? Fiát feláldozni, a bűnös embernek megbocsátani, örök életet adni az Őt szeretőknek. Mindezt Fiáért, az Úrrá tett Egyszülöttért teszi.
Ajánlott ének: 398. dicséret versei Szeretettel: Deák Zoli (bácsi)
