Bibliaóra - 2020. november 18.
Textus: Titusz 1,1-9.
A Bibliaolvasó Kalauz napi újszövetségi Igéje:
Címzés, üdvözlés
Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola az Isten választottaiért, hogy higgyenek, és megismerjék az igazságot az igazi kegyesség szerint, az örök élet reménységére, amelyet az Isten, Aki nem hazudik, örök idők előtt megígért, Igéjét pedig kijelentette a maga idejében az evangélium hirdetésével: erre kaptam megbízást a mi üdvözítő Istenünk rendeléséből. Titusznak, a közös hit szerint való igaz fiamnak: kegyelem és békesség Istentől, a mi Atyánktól és a Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől.
Presbiterek, püspökök szolgálatba állítása
Azért hagytalak Krétában, hogy rendbe hozd az elintézetlenül maradt ügyeket, és presbitereket állíts szolgálatba a városokban, ahogyan meghagytam neked: olyat válassz, aki fedhetetlen, egyfeleségű férfi, akinek gyermekei hívők, nem vádolhatók kicsapongással, és nem engedetlenek. Mert a püspök, mint Isten sáfára legyen feddhetetlen, nem önkényeskedő, nem indulatos, nem részeges, nem kötekedő, és nem nyerészkedő, hanem vendégszerető, a jóra hajlandó, józan, igazságos, kegyes, önmegtartóztató, aki ragaszkodik a tanítással egyező igaz beszédhez, hogy képes legyen az egészséges tanítással buzdítani, az ellenszegülőket pedig meggyőzni.
Szeretett Testvéreim! A Tituszhoz írt levelet „pásztori levélnek” mondják a teológusok. Valóban a szeretet hangján szólt a „mester” ebben a levélben is. Pál mindig elkérte Istentől a bölcsesség, alázat, szeretet szavát, és úgy írt egy-egy személynek, vagy gyülekezetnek, aki, vagy akik felé volt mondanivalója. Kréta szigetén hagyta Pál apostol Tituszt, hogy ott, a megalakult gyülekezetben az egyház szervezési feladatait végezze el. Titusz pogány származású volt, de Isten könyörült rajta, Jézus Krisztusban való hittel ajándékozta meg, és ő hálából az Úrnak és a szolgálatnak szentelte életét. Jó, és áldott dolog az, ha valaki, bárki, hívő életében nemcsak annak örül, hogy üdvösséget kapott Istentől, hanem aki készen áll arra is, hogy Őt szolgálja, és teremje a megtéréshez méltó gyümölcsöket. (Luk. 3,8.) Nekünk is szól ennek a levélnek a mondanivalója.
1.Isten, Aki nem hazudik, örök idők előtt megígért! Milyen furcsa ezt olvasni: Isten nem hazudik! A világ az első bűneset óta tele van hazugsággal. A kígyóbőrbe bújt Sátán hazudott az első emberpárnak. Azt súgta a fülükbe: Isten nem szeret benneteket. A legjobbat tiltotta el tőletek. Így olvassuk ezt a Bibliában: Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja Isten, hogyha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz! (I.Mózes 3,4-5.) Pál is arra kérte Tituszt, hogy ne a megtévesztő, hazug szavakra figyeljen, hanem Isten igaz beszédére. A kegyelem és békesség ajándéka pedig aláhúzza az Atya szeretetének valódiságát, melyet Jézus Krisztus halálában és feltámasztásában biztosított.
Szeretett Testvérek! A kilencedik parancsolat így szól: Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! (II. Mózes 20,16.) Ha még rövidebben mondjuk, ez azt jelenti: Ne hazudj! Már pedig a Bibliában ez van megírva: Nincsen igaz ember egy sem! (Róma 3,10.) Mint a vizes spongya, át vagyunk itatva a bűnnel, és ezen belül a hazugsággal. A kegyes hazugság is hazugság. Ezért nem hisz sok ember Isten szavának sem, mert annyi csalódás érte már. Pedig az Isten nem hazudik. És ezt azzal a cselekedetével bizonyította be, hogy feláldozta egyszülött Fiát. Ez által lett lehetségessé a bűnök, köztük a hazugság bűnének is a megbocsátása. A kegyelem isteni ajándéka mindent felül írt. És ez a hittudat adhatta/adhatja a békességet nekünk, ma élő embereknek is. Éljünk ezzel a lehetőséggel!
2.Presbitereket állíts szolgálatba. Ez a görög szó magyarul azt jelenti: öreg, vén. De nem a kort jelentette akkor sem, meg ma sem a gyülekezetek életében, hanem elsősorban azt, hogy kinek milyen példamutató a hívő élete, elöljárásával miként tudja segíteni a közösség vérkeringését. Pál leírta Titusznak az elvárásokat, a választási feltételeket. A presbiterek mellett a püspököt is említette, aki minden bizonnyal az igehirdetést, lelki tanítás szolgálatát végezte elsőrenden. Az egyház szervezetének kialakulása volt ez az időszak. Az apostol az Üdvözítő oltalmába ajánlotta a kiépülő rendet.
Drága Testvéreim! Mennyire fontos (lenne), hogy minden mai gyülekezetben a Jézus Krisztusba vetett igaz hit vezetné az elöljárók, tisztségviselők szívét, száját, lábát, kezét. Feddhetetlen, egyfeleségű, nem önkényeskedő és indulatos, nem részeges és kicsapongó, nem nyerészkedő….Csak néhány megkülönböztető ismérvet írtam le a sok közül. A feddhetetlent pedig még külön is aláhúzom: Ez nem „tökéletest” jelent, mert senki sem az, de kikezdhetetlent igen. Imádkozzunk azért, hogy mindig ilyen „talentumokkal” rendelkező emberek legyenek gyülekezeteink megbízott vezetői a püspöktől kezdve egészen a szürke gyülekezeti munkásig. Urunk, könyörülj rajtunk, és állíts ilyen elöljárókat Szentlelked által Egyházad minden területére, és formálj, alakíts bennünket is ilyenekké! Ámen.
És most Testvéreim, szeretném, ha az alábbi sorokat is jól átgondolva olvasnánk. Kálvin János hogyan viszonyult a járványhoz? „A csökönyös elvetemültség megtörése Isten célja a próbákkal, még a járványokkal is. Nem a büntetésre, hanem az engedetlen nép észhez térítésére helyezi a hangsúlyt, hogy megjavuljanak a csapások alatt. Csendben félrevonul (Isten), mintha azt kérdezné: mire mentek nélkülem? Nem Isten oka a csapásoknak, hanem az ember. Ábeltelen Kainokká válás az oka! Ráébredés szükséges. Istenbe vetett hit, és a tudomány igénybevétele szükséges a gyógyuláshoz. A hit és a tudomány a két együtthatós kiút! Ne kenjünk mindent Istenre. A fenyítés célja, megtérés Istenhez! A kereszthordozás tudománya a járvány türelemmel való elhordozása. Ez végül a hálaadáshoz vezet. Gyógymód: Ima és böjtölés! Senkit sem szabad önmagunk féltése miatt cserben hagyni. Segíteni! Ez az etikus magatartás!”
Ajánlott ének: 51. zsoltár 1-2 és 8 vers Szeretettel. Deák Zoli (bácsi)
