Bibliaóra - 2021. február 3.
János ev. 8,12-20.
A Bibliaolvasó Kalauz napi újszövetségi Igéje:
Jézus a világ világossága
Jézus ismét megszólalt és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé az élet világossága. A farizeusok ekkor azt mondták neki: te önmagadról teszel bizonyságot, a te bizonyságtételed nem igaz! Jézus így válaszolt nekik: Ha én önmagamról teszek bizonyságot, akkor is igaz az én bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem, és hova megyek, ti azonban nem tudjátok, honnan jövök, vagy hova megyek. Ti test szerint ítéltek. Én nem ítélek senkit. De ha ítélek, akkor is igaz az én ítéletem, mert nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, Aki elküldött engem. Márpedig a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz. Én önmagamról teszek bizonyságot, és Az is bizonyságot tesz rólam, Aki elküldött engem, az Atya. Erre megkérdezték Tőle: Hol van a Te Atyád? Jézus így válaszolt: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat: ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.
Mindezeket a kincstárnál mondta Jézus, amikor tanított a templomban, és senki sem fogta el, mert még nem jött el az Ő órája.
Kedves Testvérek! Az Úr Jézus sok hasonlatot mondott magáról, de majdnem ugyanannyit mondott tanítványairól is. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők! Én vagyok a jó Pásztor, ti vagytok az én juhaim! Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet! Ti vagytok a föld sói! Lehetne még sorolni. Egyetlenegy olyan hasonlatot mondott Jézus, amely önmagára és tanítványaira is teljesen egyformán hangzott. Ezt pedig magára nézve mai Igénk első mondatában olvassuk: Én vagyok a világ világossága! Tanítványainak pedig a Hegyi beszédben mondta: Ti vagytok a világ világossága! (Máté 5,14.) Most az Ő világosságában mélyít el bennünket az Ige. Urunk szereti a világosságot. Ez az Ő természete!
1.Én vagyok a világ világossága! Ha ebbe a jézusi kijelentésbe bele gondol az ember, őszinte hálára nyílik a szíve. Mert benne érzi a világosságban történő leleplezést, de ugyanakkor a feloldozást is. A történet szerint az előző versekben azt olvastuk, hogy egy paráznaságon kapott nőt vittek a farizeusok és írástudók Jézushoz a templom előcsarnokába. Tőrbe akarták csalni az Urat. A mózesi törvény szerint meg kellett volna kövezni ezt az asszonyt. De Jézus nem elítélni jött a földre. Akármilyen választ ad, - gondolták a farizeusok, - azzal lejáratják, megsemmisítik hatalmát. Jézus a földre írt valamit, majd azt mondta ezeknek az „erkölcscsőszöknek”: Aki bűntelen közületek, az dobjon rá először követ! (János. ev. 8,7.) Mindenki csendesen elment, mert Jézus fénye az ő bűneikre rávilágított. Csak az asszony és Jézus maradt a helyszínen. Jézus megbocsátott ennek az asszonynak, de a szívére helyezte: Többé ne vétkezz! (János ev. 8,11. Drága Testvéreim! Ő a fény forrása. Az Ő világosságában láthatjuk meg bűneinket igazán. És ez óriási dolog. Nemcsak általános elismerés, beismerés, hogy hát mindnyájan bűnösök vagyunk, hanem személyes teher! Fájni fog a bűn!
Szeretnénk tőle szabadulni. És ekkor megint jön a fény, a világosság, és elvisz a kereszthez, ahol szabadulni lehet minden bűntől. Mert Jézus Krisztus vére megtisztít minket minden bűntől! (I. Ján. 1,7.) Legelőször is ebben a rálátásban kell látnunk, hallanunk, és értenünk ezt a kijelentést: Én vagyok a világ világossága! És így folytatódik ez a mondat:
2.Aki engem követ, nem jár sötétségben…! Ennek a csodálatos fénynek a nyomában lehet járni és élni. Ez a KRISZTUSKÖVETÉS! A keresztyén élet gyakorlati megvalósítása. A Jézussal beszélgetők és vitázók sötétségben voltak. Mindent másként láttak, - ha egyáltalán láttak - és a maguk meggyőződéséből semmit sem engedtek. A féltékenység sötétítette be elméjüket. Az Úr belelátott a szívükbe, de bizonyságtételével szerette volna őket is a fényre hozni. De ők kemények maradtak.
Szeretett Testvéreim! Tanítványait, és a mindenkori tanítványait, téged és engem, erre a világosságra hívott, vagy szeretne igazán hívni. Erre a követésre. Aki a megigazítás mellett az eligazítást is minden nap megkapja/megkaphatja az Igén keresztül. Nem kell Krisztus követőjének bizonytalanságban járni, élni, mert van ÉLŐ URA! Ez az új élet! És ez nem azt jelenti, hogy már soha nem fog vétkezni, bűnt elkövetni, mert sajnos, mivel emberből vagyunk, elesünk, elbukunk. De azt jelenti ez a világosságban járás, hogy nem fészkeli be magát a bűn a szívben. Hamar a fénybe kerül, fájni kezd, és leborul az ember Ura előtt. Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek! (Lukács 18,13.) Engedjük, hogy Jézus életünk minden területére bevilágítson!
3.Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek! Elfogadhatatlan volt a zsidók számára az, amikor Jézus világosságnak mondta magát. Az meg egyenesen felháborító, hogy egyenlővé tette magát az Atya Istennel. De ebből Jézus nem engedett. Ez is az igazság kijelentése volt. Nála hitelesebb Isten-követ nem is jöhetett volna. Sőt, nemcsak követ volt a valóságos üzenet meghirdetésével, hanem Ő MAGA VOLT A KIJELENTÉS! Ezt nem lehetett felülírni. Páratlan és megismételhetetlen volt Jézus emberré létele, váltsághalála, és dicsőséges feltámadása. Minden, amit az emberért vállalt, igazolta ISTENSÉGÉT! „Jöve ágyas házából, Tiszta szűz szent méhéből; Isten, ember Ő egyben, Eljött hozzánk már testben!” (303. dics. 4. verse.)
Drága Testvérek! Sokszor hallottam életem során, akik azt mondták: Én hiszek Istenben, de Jézus Krisztussal nem tudok mit kezdeni. Nikodémusnak azt mondta Jézus: Újonnan kell születnetek! (János 3,7.) Ez a csoda adhatja meg a tiszta látást az ember számára. Így lehet csak megismerni igazán az Atyát, Aki úgy szerette a világot….! De így lehet megismerni a Fiút is, Aki engedelmes volt mindhalálig…! Egymást magyarázzák, az Atya a Fiúra mutat, a Fiú pedig dicsőíti az Atyát. A hit így lehet egységes a mi számunkra is. Ez az „ismeret” az örök élet!
Ajánlott ének: 234. dicséret 2. verse Szeretettel: Deák Zoli (bácsi)
