Magasságos,
Te tudod: nehéz ez az apaság,
Amit az én szegény vállamra tettél.
Apja volnék, - és mégsem az vagyok.
Ez a gyermek... ha szemébe tekintek,
Benne ragyognak nap, hold, csillagok.
Anyja szemei s a Te szemeid,
Istenem, a Te szemeid azok.
Gyönyörűséges és szörnyű szemek,
Oly ismerősek, s oly idegenek...
Ez az ács-műhely... ezek a forgácsok...
Mit tehettem érte?... mit tehetek?
Én tanítottam fogni a szerszámot,
Mégis rá fogják majd a kalapácsot.
Úgy félek: mi lesz?
Most is ki tudja, merre kóborog,
Tekintetétől tüzet fog a műhely,
Tüzet a világ,. s egyszer ellobog.
Ó, jó volt véle Egyiptomba futni
S azután is óvni a lépteit,
Fel a templomig, Jeruzsálemig,
Míg egyszer elmaradt...
Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja
Borzolta szürkülő szakállamat,
Ezüst nyomot hagyott már akkor is,
Komoly nyomot parányi rózsaujja.
S most olyan más az útja...
Vezetném és Ő vezet engemet.
Csak azt tudom, a Te utadon jár,
Magasságos,
De ki tudja a Te ösvényedet?
Te vagy az atyja, - én senki vagyok,
Az Evangéliumban hallgatok,
S hallgat rólam az Evangélium.

 

 

           

Az itt található versben is említett József, Jézus nevelőapja Máté evangéliuma legelején szerepel. Amíg Lukács evangéliumában Mária kerül előtérbe, addig Máténál József tevékenysége is előreviszi az Isten tervét. Abban a társadalomban, amelyben a férfiak meghatározó szerepet játszottak, a zsidóknak szóló evangéliumban nem maradhatott tétlen szemlélő. Máté ezért fontosnak tartja, hogy őt is megemlítse Mária mellett.

József szereplésében két olyan részlet van, amely számomra nagyon fontos. Az egyik az, hogy miközben Isten terve szerint végzi a világ megváltását, Jézusban a Megváltó emberi testben jön el, Isten mégis odafigyel Józsefre is. Nagy, világmegváltoztató dolgok vannak készülőben, de Istennek gondja van egy egyszerű szolgájának problémájára is. József ugyanis megtudja, hogy jegyese gyermeket vár, ezért elhatározza, hogy titokban fogja elbocsátani. Ha nem titokban tenné, Máriát könnyen meg is kövezhetnék. Isten álmában ad magyarázatot Józsefnek: "József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van. Fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből." Mt 1,20-21 Isten nem feledkezik meg Józsefről, kétségeiről és gondjairól. Pedig milyen apróságok ezek ahhoz képest, hogy megszületik a Messiás! Így van ez ma is: a mi Urunknak fontosak a mi kis dolgaink, életünk kérdései, kétségei, félelme. Nekünk fontos kérdések, békességünk, boldogságunk függ tőle, de Isten nagy tetteihez, a világhatalmas kríziseihez képest mégiscsak apróság. De neki a legkisebb is fontos, a legelesettebb is értékes. Azt jövendölte Ézsaiás a számára még csak eljövendő Messiásról, hogy „A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el” Ezs 42,3

A második aktuális üzenete József magatartásának az, ahogyan engedelmeskedett Istennek. „Úgy cselekedett, ahogyan az Úr…parancsolta neki” Egyetlen szót sem ismerünk az evangéliumból, amelyet József mondott volna ki, de azt tudjuk, hogy úgy cselekedett, ahogyan az Úr parancsolta! Sajátjaként vállalta a gyermeket a világ előtt, feleségül vetet Máriát, és ment, ahová Isten küldte. Vitte a családot Egyiptomba, majd hozta vissza, hogy Názáretben telepedjenek le. A történetet olvasva látjuk, hogy Isten akarata szerint döntött és azért vállalta a felelőséget. Igazi családfőként és férfiként viselkedett eszekben a nehéz helyzetekben. Isten pedig csak vele „beszélte” meg a teendőket. József az Isten akaratára figyelő, annak engedelmeskedő férj és családapa példája az evangéliumban. Talán (sőt bizonyosan) az sem véletlen, hogy nem szólal meg. Nem beszédben áll az engedelmesség, hanem cselekvésben. Nincs benne az evangéliumban, de a kor zsidó rendjéből adódik, hogy a felnövekvő Jézus azt láthatta, ahogy az apja Istennek engedelmeskedik, és ebben hűséges és engedelmes társa édesanyja is.

Elgondolkodtam: példái vagyunk-e az Istennek való engedelmességben gyermekeinknek, házastársainknak, körülöttünk levőknek? Példa-e hívő életünk és karácsonyi ünneplésünk a világ számára az engedelmességre?

 Istennek fontosak életünk dolgai most is, és vezetését megtapasztalhatjuk mi is, amint József életében is történt. Örüljünk Istenünk szeretetének ezen a karácsonyon is!

Áldott karácsonyt és békés újévet kívánok mindenkinek!

Battyányi Géza