„Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje.” 1Kor 15,20
A nem keresztyén vallások képviselői használják szívesen azt a képet, amellyel bizonyítani szeretnék, hogy minden vallás lényegében ugyanolyan: Szerintük egy hegyre több úton is fel lehet jutni, így más úton halad a buddhista, más úton a Krisnás, más úton a hindu, vagy bármely másik, és más úton keresztyén. Szerintük az a lényeg, hogy végül mind a hegyre ér fel. Az alapvető tévedésük, hogy mi nem megyünk a hegyre, nem mi igyekszünk Istenhez eljutni praktikák és különleges szertartások vagy sokféle szabály betartása által, mert tudjuk, hogy maga Isten jött el testben közénk Jézus Krisztusban. Benne Isten lett emberré, hogy általa legyen menetelünk az Atyához. Maga Jézus mondja: „senki sem mehet az Atyához csakis énáltalam” (Jn 14,6). A Mindenható isten Jézus Krisztus megalázta magát, ahogy a 397. énekünk mondja „Földig hajolt a kárhozott világért S meghalt alant, hogy élhess odafenn”. Nagypénteken a kereszten Isten hatalma Jézus engedelmességében mutatkozott meg, aki önként vállalta értünk a halált. Nem tett semmit vádlói és kínzói ellen, noha valóban le tudott volna szállni a keresztről. Az emberré létel, a helyettes szenvedés és kereszthalál csodája végül a feltámadás hatalmas csodájával koronázódik meg. Igénk határozottan kijelenti: „Krisztus feltámadt a halottak közül”. Jézus akkori követői, az akkori hívők életét teljesen megváltoztatta ez a tény. A zsidó szombat ünneplés szokása helyett vasárnap, a feltámadás napján gyűltek össze, Isten dicsőíteni. Egyszerre emlékeztet és figyelmeztet bennünket is, hogy hitünk központi igazsága Jézus Krisztus feltámadása. Hozzáteszi Pál apostol, hogy Ő az első zsenge a halottak közül, aki feltámadt. Hitvallásunk, a Heidelbergi Káté 45. kérdés feleltében tanít Krisztus feltámadása hasznáról:
„Mit használ nekünk Krisztus feltámadása?
Először: feltámadásával legyőzte a halált, hogy minket részesítsen abban az igazságban, amelyet halálával nekünk szerzett; Másodszor: az Ő ereje most minket is új életre támaszt fel; Harmadszor: Krisztus feltámadása a mi dicsőséges feltámadásunknak bizonyos záloga számunkra.”
Jézus halál felett aratott győzelme által részesülünk Isten bűnbocsátó kegyelmében, mert már nem a bűn és a halál uralma alatt vagyunk. Ha hittel elfogadjuk Isten ezt a kegyelmet, akkor az ad erőt, hogy már e földön, mint üdvösséget nyertek, új Istennek szolgáló életet éljünk, s végül valódi reménységünk van, hogy Isten minket is feltámaszt a halálból.
Élő Istenünk, Feltámadt Krisztusunk van! Nem régi dolgokban, történetekben, tanításokban hiszünk, hanem abban a Krisztusban, aki él és ma is uralkodik. Ezért köszönti majd ezen a Húsvéton is a templomba érkezőket a gyülekezeti terem rácsán a felírat: ÉL AZ ÚR!
