Bibliaóra - 2020. december 9.
Textus: Zsid. 7,11-28.
A Bibliaolvasó Kalauz napi újszövetségi Igéje:
Krisztus főpap a Melkisédek rendje szerint
Ha tehát a tökéletesség elérhető volna a lévita papság által, mert a nép ez alatt kapta a törvényt, mi szükség még azt mondani, hogy Melkisédek rendje szerint más pap támad, aki nem Áron rendje szerint való? Amikor megváltozik a papság, szükségképpen megváltozik a törvény is. Ugyanis akiről ez elhangzik, az más törzshöz tartozik, amelyből senki sem szolgált az oltárnál. Mert ismeretes, hogy a mi Urunk Júdából támadt, de ebből a törzsből származó papokról semmit sem mondott Mózes. És az még inkább nyilvánvaló, ha Melkisédekhez hasonlóan támad más pap, hiszen ez nem testi parancsolat törvénye szerint támadt, hanem örökkévaló élet ereje szerint. A bizonyságtétel így szól: Te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint. Ugyanis egy korábbi parancsolat eltöröltetik, mivel erőtlen és használhatatlan, mert a törvény semmit sem tett tökéletessé. Viszont egy jobb reménységet támaszt, amely által közeledünk Istenhez. Azután: Jézus nem eskü nélkül lett főpappá - azok ugyanis eskü nélkül lettek papokká -, hanem annak esküjével, aki így szólt hozzá: „Megesküdött az Úr, és nem bánja meg; te pap vagy örökké.” Ezért ő jobb szövetségnek lett kezesévé. És azok többen lettek papokká, mivel a halál nem engedte őket szolgálatban maradni; ő viszont, mivel megmarad örökké, átruházhatatlanul viseli a papságot. Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, mert ő mindenkor él, esedezzék értük.
Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél. Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer, s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul. Mert a törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a törvény utáni eskü igéje pedig a Fiút, aki örökre tökéletes.
Szeretett Testvéreim! Amint az előző „bibliaórában” írtam, a levél szerzője elviszi olvasóit a pátriárkák, az ábrahámi idők elejére, ahol a bűn, az istentelenség nagy teret engedett magának. A kiválasztottakon kívül, ebben a káoszban mégis volt egy ember, aki igaznak találtatott az Úr előtt. Az ő példáját mutatja fel a levél írója Jézus Krisztus főpapi tisztével és helyével kapcsolatban. Nézzük meg közelebbről ezt a párhuzamot, ugyanakkor a leglényegi különbséget Melkisédek és Jézus Krisztus között, a Szentlélek segítségével.
1.Melkisédek rendje szerint más pap támad! Amikor Ábrahám élt, akkor élt Melkisédek, Sálem királya, és a magasságos Isten papja. Neve jelentése: AZ IGAZSÁGOSSÁG KIRÁLYA. Országának jelentése pedig: BÉKESSÉG ORSZÁGA. Szó szerint ezt írta a Biblia: Melkisédek, Sálem királya kenyeret és bort vitt ki eléje (Ábrahám elé). Ő a Felséges Isten papja volt, megáldotta őt és ezt mondta: Áldott vagy Ábrám a Felséges Isten előtt, aki a mennyet és a földet alkotta.! És áldott a Felséges Isten, mert kezedbe adta ellenségeidet! Ábrám pedig tizedet adott mindenből. (I. Mózes 14,18-20.) Melkisédek nem származása által töltötte be papi szolgálatát, mint tették ezt később Lévi leszármazottai, hanem Istentől kapta ezt a megbízatást. Ezért lehetett Jézus Krisztus előképe.
Kedves Testvérek! Összefüggést láthatunk a Melkisédek-hagyomány, és Krisztus főpappá való felkenetése között. Jézus sem a tradíciót követte. A Törvény ugyanis úgy szólt, hogy a papokat csak Lévi törzséből lehet választani. Ő nem Lévi leszármazottja volt, hanem Júdáé. Az Atya Isten Őt kente pappá, sőt főpappá. Így lehetett a Melkisédek rendje szerint azzá, Aki vállalta a földrejöttöt, a kereszthalált, a tökéletes áldozat bemutatását. Ezért is volt sokkal „több”, erősebb, mint a sálemi király.
2.Megesküdött az Úr, és nem bánja meg. Te pap vagy örökké! Az ószövetségi időkben egészen természetes, és törvényes volt a papok kiválasztása a Lévi rendből. Mondhatnánk azt is, hogy apáról fiúra szállt ez a szolgálat. Végezték is feladatukat. Áldozatokat mutattak be a Törvény rendje szerint. Isten sokszor mégis elmarasztalta őket, mert csak a külsőség volt számukra fontos. Ezzel szemben a Mennyei Atya Jézust úgy helyezte ebbe a „tisztségbe”, hogy esküt tett. Megesküdött az Úr, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján! (Zsolt. 110,4.) Amikor pedig megkeresztelkedett, „hang hallatszott a mennyből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm! (Máté 3,17.) A megdicsőülés hegyén még azt is mondta az Atya: Őt hallgassátok! (Máté 17,5.)
Szeretett Testvéreim! Teremtő Istenünk Jézus Krisztus földre jövetelében megváltoztatott mindent. A mulandó, földi helyett, ide érkezett az örökkévaló, a romolhatatlan. Új jött létre. Erre esküt tett az Úr! Itt vált el a kétféle papi szolgálat. A régi, az ószövetségi erőtlen, sokszor Isten szívét megszomorító. Az új pedig, az újszövetségi Jézusban, az egyedül érvényes. Vele az evangélium, a jó hír világa nyílt ki, melyet a „törvény” papjai nem tudtak elfogadni. Nekünk is megadatott az a lehetőség, hogy Jézus főpapságát fogadjuk el.
3.Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan szeplőtlen! Kedves Testvérek! Itt már nem kell a kortörténetet vizsgálni. A régi időkre visszamenni. Azt kell elhinni, elfogadni, vagy abban megerősödni, hogy Jézus Krisztus a mi egyedüli főpapunk. Bemutatta, ELVÉGEZTE az áldozatot az egész világért. Ezen belül értünk is. Egyszer, s mindenkorra. Ne értsük félre: nem a szép szemünkért, hitünk, vagy jótetteink jutalmáért illik hozzánk Ő, hanem azért, mert az Úr irgalommal teljes. Egyedül Ő igaz, ártatlan és szent, Aki megváltásunkért a gyalázatot vállalta. De feltámadt a halálból, és örökké viseli a főpapi tisztet. Most is imádkozik értünk. Nem kell többé véres áldozatot bemutatni! Megváltott emberek vagyunk/lehetünk. Csak higgyünk Benne!
Ajánlott ének: 479. dicséret versei Szeretettel: Deák Zoli (bácsi)
